A Budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója ezzel indokolta a döntést: „Azt látjuk, hogy orvosból van és talán lesz is elegendő a következő években, a betegágy mellett dolgozók száma azonban folyamatosan csökken” – derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Elmondta: a képzésnek a jelenleg állami tulajdonban lévő, Tárogató úti ingatlan ad majd otthont, amelynek 2007 óta üresen álló főépülete eredetileg a kórházat alapító kongregáció anyaháza volt. Ugyanitt kollégiumi férőhelyeket is biztosítanak, diákjaik életkezdését pedig úgynevezett fecskeházakban kialakított lakásokkal segítik, ahol a végzettség megszerzését követő három-négy évben lakhatnak is. A Szent Ferenc-kórház megmarad oktatókórháznak, az edukációt pedig a szeged-csanádi püspökség Gál Ferenc Egyetemének kihelyezett tagozataként végzik majd.

Jelenleg a felújítási és építési tervezés zajlik, a kivitelezési munkálatok a jövő év elején kezdődhetnek.

A leendő iskolában évente 200-220 hallgató végezne, így az egyházi kórházak mellett más fővárosi intézményeket is elláthat majd jól képzett nővérekkel és olyan szakasszisztensekkel, akik a legmodernebb, XXI. századi orvostechnikai eszközökkel képesek dolgozni. A közelebbi tervek közt szerepel, hogy idén tavasszal rövidebb, néhány hónapos szakasszisztensi továbbképzéseket indítanak, amelyhez az intézményük megkapta a képzési jogot.

A Szent Ferenc-kórház mellett a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Bethesda Gyermekkórház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Szeretetkórháza működik jelenleg Magyarországon egyházi fenntartású fekvőbeteg-ellátó intézményként.

Valamennyi Budapesten tevékenykedik, és felosztották egymás között a feladatokat. A szülészet és a gyermekgyógyászat a Bethesda Gyermekkórházban működik, az Irgalmasrendi Kórház a felnőtteket ellátó általános nagy intézmény, a kardiovaszkuláris betegek kezelését és rehabilitációját a Szent Ferenc kórház végzi, az idősek, haldoklók ellátását pedig a Mazsihisz Szeretetkórház vállalja.

Toldy-Schedel Emil elmondta: „az egyházi kórházak sajátsága, hogy a tulajdonos fizet azért, hogy dolgozhasson, hiszen az egyházak és a rendek azért adnak pénzt a sajátjukból, hogy gyógyíthassanak.

Bár az egyházi kórházak a beteg után járó társadalombiztosítási finanszírozást ugyanúgy megkapják, mint az állami intézmények, ám a pályázati lehetőségeink erősen limitáltak, és az év végi kompenzációból sem ugyanúgy részesülünk.”.

Szólt arról is, hogy az egyházi kórházak közösen úgy döntöttek: magukra vonatkozóan is elfogadják az egészségügyi jogállásról szóló új törvényt, azzal a kikötéssel, hogy a kórházi vezetők kiválasztása és kinevezése továbbra is az egyházi tulajdonosok joga marad.

Véleménye szerint az egyházi kórházak sokkal gyorsabban és érzékenyebben képesek reagálni a társadalmi problémákra, amelyekre a gyakorlatban is alkalmazható megoldási javaslatokat tudnak adni, kapacitásuk pedig megnégyszerezhető.

„Most nagyjából a három százalékát fedjük le az ellátórendszernek, ám ez akár nyolc-tizenkét százalékra is bővülhet” – jelezte, hozzátéve: az evangélikus és a görögkatolikus egyház, illetve több zsidó felekezet is kórházalapításban gondolkodik. Hangsúlyozta, hogy az egyházi kórházak a teljes Kárpát-medencei régiót ellátják.

A főigazgató megemlítette, hogy a főváros II. kerületében működő Szent Ferenc-kórház adja az Erzsébet-táborok és a daganatos gyerekek Bátor táborának egészségügyi hátterét.